Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és története Fejér megyében

Megkísérlem vázolni az ügyvédség kialakulásához vezető folyamatot. Ennek előzményeként a mai helyzetből kiindulva kellett végighaladni a múltba vezető nyomokon, elnevezések, megjelölések és tartalmi elemek segítségével a gyökerekig jutni el, és várható volt, hogy a kezdeti formák lényegesen különbözni fognak attól, ami ma az ügyvédet jellemzi és jelenti. Kiindulásunk tehát nem a mai ügyvéd alakjának felkutatása a múltban, hanem azon elemek feltárása, amelyekből az évszázados változások során társadalmi, gazdasági, jogi formai erők hatására az intézmény kialakult.

Ügyvédnek bármely történelmi korszakban azt tekinthetjük, aki mások jogi természetű ügyeivel jogi szakismeretei és rátermettsége alapján tiszteletdíj fejében rendszeresen foglalkozik. Ahhoz, hogy az ügyvédkedés valóban foglalkozásszerűvé váljék, szükséges a jogélet bizonyos fejlettsége, a társadalmi differenciálódás megfelelő foka.

1769-ben Mária Terézia rendeletben általánossá tette az ügyvédi vizsgát. Az ügyvédek számát ez az adatok tanúsága szerint nem csökkentette, sőt az a fellendülő gazdasági életnek megfelelően a századforduló során tovább emelkedett.

Az ügyvédek képzettségéhez az új rendszer nyilván kedvezően járult hozzá. A Ratio Educationis nyomán megalakított jogakadémiák szélesebb körű jogi tanulmányokra adtak lehetőséget. Kifejezetten az ügyvédképzést elősegítendő alapították, már korábban, 1740-ben az egri Liceumot. Az ügyvédi vizsgát kötelezővé tevő rendelet, melyet II. József, majd az 1804. évi Instructio pro advocatis kiegészítve fenntartott, „nagyot lendített a rendszeres jogászképzésen. Egyrészt az ügyvéd csak elméletileg legalább bizonyos fokon képzett személy lehetett”, másrészt a patvarián szerzett gyakorlathoz most kötelezően járult a iuratus tabulae regiae notariusként eltöltött év, „mely a jogásznak készülőket összehozta, körükben a testületi szellemet felébresztette”, és ennek gyümölcse a reformkori törekvésekben ért meg.

 

hivatás, ügyvéd, Mária Terézia, ügyvédi vizsga, perrend, ügyvédi kamara

Read more: Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és története Fejér megyében

Állam és Jog az archaikus Rómában Doktori értekezés tézisei

Célkitűzések, előzmények

 

A magam elé tűzött feladat: minél nagyobb valószínűséggel megállapítani, mikor, hogyan keletkezett a római állam és jog, s mit tudhatunk annak archaikus szakaszairól.

Az indítékot a kutatásra az a meglátás adta, hogy a római jog az európai kultúra egyik alapeleme, sajátos, egyedölálló társadalmi jelenség. Egyedölálló fejlettségében, módszerében, időtállóságában, hatásában. Kialakulása a pun háborúktól a principátus végéig terjedő félévezredre tehető; további negyed évezred után nyert összefoglalást a justinianusi gyűjteményben; újabb félévezredes lappangás után volt belső ereje az európai polgári jogfejlődés megalapozására ismét már félezer éven keresztül. Amikor ennek a különös normarendszernek a virágkora megkezdődött, maga a római jog min­t egy félezer éves előtörténetre tekintett vissza.

jogtörténeti hagyomány, Állam és Jog az Ősi Rómában teljes kötet

Read more: Állam és Jog az archaikus Rómában Doktori értekezés tézisei

A Római őstörténet, a kérdőjelek világa

A jogtörténész, éspedig elsősorban az összehasonlító joggal is foglalkozó jogtörténész számára egyre világosabb, hogy a római jog a maga megjelenésekor sem volt átlagos társadalmi jelenség, amely a társadalmi-gazdasági fejlődés fő vonalaiból részleteiben egyszerűen levezethető. A római jog egyedülálló társadalmi jelenség a jogász számára.[29] Hogy miért az, annak részletes indokolására még visszatérek. Egyedülálló jelenségeknek jellegzetes keletkez­tető okát indokolt keresni. A római jogász előtt ennek a jognak éppen kezdeti állapotában olyan sajátosságai tárulnak fel, amelyekből sajátos társadalmi, gazdasági képre következtethet vissza. E sajátosságok okainak keresése, megválaszolása pedig csak úgy lehetséges, ha a modern kutatások eredményeinek felhasználásával is, de e szilárdnak tartott jogi tradíciók felhasználásával is megkíséreljük megrajzolni azt a társadalmi és történelmi keretet, amely a római államot kialakította és amelyben az állam az általunk ismert ősi jogrendszert, annak sajátos mozzanatait létrehozta.[30]

római jog, jogrendszer, fejlődés

Read more: A Római őstörténet, a kérdőjelek világa

Az ősi Róma történetének nyitott kérdései

Feltűnő, amint ezt már Mommsen is hangsúlyozta, hogy Róma alapításának időpontja a hagyományban ritka egyértelműséggel van megadva (Kr. e. 753. április 21 !).[31] A VIII. század közepi városalapítást több, egymástól független forrás is meglehetős biztonsággal állítja.[32] A rétegvizsgálatok összefüggése ezzel az időponttal, másrészt ennek az időpontnak a településfejlődés folyamatában játszott szerepe nagy kérdése a római őstörténetnek. A római államra és annak korai jogára vonatkozó ismeretek esetleg adhatnak támpontokat a belső kronológia valószínűségére vagy valószínűtlenségére.

 

római államérdek, római őstörténet, Róma alapítása

Read more: Az ősi Róma történetének nyitott kérdései

Római jog és jogállami jogalkotás

Még fontosabbá válik a biztos jogérzék, jogalkotás, igazgatás, ítélkezés, gazdálkodás vonalán most, hogy nagyobb jogközösség részei lettünk, hogy a közös jog ismét fontossá vált mindennapi életünkben. Immár nem a szovjet diktátum, amit legfeljebb csúfoltak jognak, hanem a közös piac, a közös érdek diktálta magatartási szabályok összessége. Annak az Európának joga, amelynek egyik pillére, összetevő eleme éppen a közös jogi kultúra és erkölcsi töltet!

A római jog a jogállami jogi oktatás szükséges alapját képezi, és fogja is képezni, mert fogalom- és eszmetára része az egységes Európa kultúrkincsének. Nyelvezete és intézményrendszere átment a különböző szuverén államok jogrendjeibe: azokra is áll jószerivel, hogy háromnegyed rész közös bennük, s legfeljebb a további rész sajátos, országhoz kötött, municipális (ahogy őseink a regionálist nevezték). Lehet persze kísérletezni azzal, hogy pótlékokat találjunk ki e helyett a közös kincs helyett, és azokat próbáljuk meg eladni a közös piacon, megetetni a nem kellőn éleslátó fogyasztókkal. De a pótlékok sokfélék lesznek, kérdés, hogy megfelelnek-e majd a célnak, hogy nem vész-e el az átalakítás során az érték, európai közkincs lesz-e, vagy talmi pótlék, innét-onnét összeszedve, összekeverve.

jogállam, római jog, jog és erkölcs, Európa, közös kultúra

Read more: Római jog és jogállami jogalkotás