A hatalomgyakorlás ellensúlya: közigazgatási bíróság - alkotmánybíróság

Az új Alkotmány egyik legfontosabb, el nem odázható feladata, hogy a bírói hatalmi ág ezen erőszakkal levágott ágát újra élessze, és ez által a jogállam eszköztárát újra teljessé tegye.

Kell, hogy a bíróság, amely e közhatalmi körben eljárni lesz köteles, méltó legyen feladatához: a bírói hivatal soha sem játék, a hatalommal szemben azonban a legnehezebb jól gyakorolni. Hatásköre kiterjed a tisztségviselő személyes működésére, alkalmasságára, tevékenységére és mulasztására: a hatalom gyakorlóján számon kell kérni vétkét és hibáját egyaránt, jogkövetését és jogmulasztását, kapkodását és késedelmét.
Tenni kell ezt úgy, hogy a nemzet szükséges politikai céljainak megvalósulását ne akadályozza, hanem éppen biztonságos, joggal alátámasztott keretet biztosítson kibontakozásuknak.
Legszigorúbban a közjavakkal való sáfárkodást, a hatékony, célszerű, takarékos és szabályszerű gazdálkodást kell megkövetelni. 

Alkotmánybíróság, legitimitás, jogállam, közhatalom, hatalomgyakorlás, jogrend

Read more: A hatalomgyakorlás ellensúlya: közigazgatási bíróság - alkotmánybíróság

A család az alkotmányban

A jogvédelem elsődleges tárgya a kiszolgáltatott társadalmi helyzetben lévő kiskorú gyermek. A gyermekes szülő – házasságon kívül is – az állami támogatás legtöbb előnyét igénybe veheti. A családi, házasságban élő közösségnek a jog lényegében a közszerzemény elismerése terén, az egymás helyettesítésének elvi elfogadásában, a törvényes öröklés vonalán és a névviselés kérdésében nyújt bizonyos előnyöket. Ez távolról sem elegendő, nem szabad e helyzettel megelégednünk, és nem kell elhinnünk, hogy az alkotmány betűje ezeken a jogi előnyökön keresztül a család javára megvalósult.

alkotmányosság, családvédelem, gyermekvédelem, anyavédelem, szeretetközösség, család

Read more: A család az alkotmányban

Werbőczyről korai ítélkezni

"A téma közérdekű, s még mindig felkavarja az érzelmeket."

Werbőczy művének a maga idejében legjelentősebb közjogi tétele az I. 9. (Primae nonus) volt, a nemesi egyenlőség szokásjogának írásba foglalása, ami megakadályozta hazánkban a feudális tagoltság elhatalmasodását, és lehetővé tette, hogy az egységes nemesi rendbe az alsóbb néposztályok is folyamatosan bejussanak.

Hármaskönyv, Werbőczy István, bírói gyakorlat, Tripartitum, Primae nonus

Read more: Werbőczyről korai ítélkezni

Aquinói Szent Tamás gondolatai lázadásról és engedelmességről...

Hogy a magyar közjog ilyen kettős szemléletéből sok ellentét származott uralkodó és alattvalói közt, hogy felkelések is keletkeztek emiatt, s végül mindkét oldal a másikkal szemben a megszegett szerződés által eljátszott jogigény elméletét hozta fel, ismert jól. A teológus tanítása szerint végső fokon Isten fogja az ítélet előtt álló felet szándéka és lelkiismerete alapján megítélni: adott esetben lehet, hogy mindkét oldal jóhiszeműn cselekedett. Ám közjogi értelemben mindkét felet kötötte koronázási, ill. alattvalói hűség esküje abban, hogy jogszerűen kell eljárnia. Sem egyik, sem másik nem tehette, hogy egy társadalmi szerződés képlete szerint, a másik jogsértése által saját magát az eskü alól feloldottnak tekintse: az eskü nem egymás, hanem Isten iránt kötelez – akár a házasságban.

engedelmes magatartás, Aquinói Szent Tamás, Aranybulla, lázadás, engedelmsség, társadalmi szerződés

Read more: Aquinói Szent Tamás gondolatai lázadásról és engedelmességről...

Kitonich János véleménye a jogászok jogfejlesztő szerepéről

Mai rendezvényünk tárgya, az egyetemi jogászság szerepe a jogfejlődésben Magyarországra – a középkorban és az újkor elején hazánkra csak fenntartással alkalmazható.

Kitonich számára, aki a 17 század első harmadának hazai jogi szaktekintélyei közé számított, s akinek munkái a Hármaskönyv mellé bekerültek a hazai jog gyűjteményes kiadásaiba, Decsi a tudományos konkurenciát jelentette. 

Kitonich János, Baranyai Decsi János, ius commune, egyetemi jogászság, Hármaskönyv, usus modernus

Read more: Kitonich János véleménye a jogászok jogfejlesztő szerepéről