Hogy a magyar közjog ilyen kettős szemléletéből sok ellentét származott uralkodó és alattvalói közt, hogy felkelések is keletkeztek emiatt, s végül mindkét oldal a másikkal szemben a megszegett szerződés által eljátszott jogigény elméletét hozta fel, ismert jól. A teológus tanítása szerint végső fokon Isten fogja az ítélet előtt álló felet szándéka és lelkiismerete alapján megítélni: adott esetben lehet, hogy mindkét oldal jóhiszeműn cselekedett. Ám közjogi értelemben mindkét felet kötötte koronázási, ill. alattvalói hűség esküje abban, hogy jogszerűen kell eljárnia. Sem egyik, sem másik nem tehette, hogy egy társadalmi szerződés képlete szerint, a másik jogsértése által saját magát az eskü alól feloldottnak tekintse: az eskü nem egymás, hanem Isten iránt kötelez – akár a házasságban.

Engedelmesség és szabad akarat Engedelmeskedni szeretetből, alázatból, bizalommal, jólélekkel és készségesen. Egy úrnak szolgálni! - A jogkövetés értéke. A bíró a törvénynek van alávetve. A közhatalom legitimitása - translatio imperii - és annak határai. A megbízott engedelmessége. Fölé- és alárendeltség a közhatalomban. Meddig terjedhet az engedelmesség? Csak a kihirdetett norma kötelez. A parancsok rangsora.