Magyarországnak – így hívjuk ez után hazánkat – Alaptörvénye van. A Magyar Köztársaság Alkotmányának helyébe lép. Ezzel véget ér az az 1989. október 23-a óta tartó történelmi időszak, amikor jogrendünk alapját forma szerint az 1949. évi XX törvény – 1989. őszén teljesen megváltoztatott tartalommal – képezte.

1989. augusztusban kezdődött. A firenzei piarista rendház vendégszobájában laktunk. Egy este csengett a telefon. Pestről jelentkezett SL barátom. „A Kerek-asztal ellenzéki oldala alkotmánybírónak akar jelölni. Vállalnád?" – Végre elértem, hogy római jogot taníthatok. Nem kívánom feladni. – válaszoltam. „Bíróként taníthatsz, a törvény lehetővé teszi!" – De olyan alkotmány lesz, amit az én erkölcsi felfogásommal összhangban képviselhetek? – volt második ellenvetésem. „Igen, olyan lesz, amit jó lélekkel vállalhatsz!" – volt a megnyugtató válasz. Igent mondtam, és nem bántam meg.

Az erkölcs tárgyi értelemben mint norma(rendszer). Az erkölcs alanyi értelemben mint megragadható, megvalósítható érték. Az erkölcs teleologiája. Az erkölcs értelmi felismerése, akarati megragadása, érzelmi elfogadása. Egyéni erkölcs és társadalmi erkölcs. Természetes és természetfölötti erkölcs.

 A nyolcvanas években gyors egymásutánban hagytak itt bennünket mindazok, akik a magyar középkor és kora újkor jogtörténetének avatott ismerői voltak: Bónis György, Degré Alajos, Both Ödön, Hajdú Lajos. Űr maradt nyomukban. Életükben egy más értékrendben gondolkodó rendszer megfosztotta őket attól, hogy – függetlenül katedrájuk meghagyásától vagy elvételétől – tanítványokat neveljenek, iskolát alapíthassanak. Haláluk után tapasztaljuk a nagy űrt: nincs a magyar középkornak hivatott jogtörténésze, üresen tátonganak történetünk azon lapjai, amelyekre európaiságunk és egyéniségünk fiatalkorát fel kellett volna jegyeznünk. Sok mindent, amit átvehettünk volna, kezdhetünk újból, kevesebb tehetséggel, gyengébb alapokkal.

A föld ura az ember. Az ember mint teremtő társ: fenntartó és alkotó. A munka mint feladat. Ahol a kincsed, ott a szíved. A gazdagság veszélye. Testi és lelki szegények. Más dolga: ne lopj! Más dolgát ne kívánd! Méltó a munkás a bérére! Hagyj valamit az utókornak is! - A tulajdon mint alapjog. Egyéni és családi tulajdon. Abuti? A megtartás. A fejlesztés. A pazarlás. A vagyonbiztonság. A közteherviselés. A munkához való alapjog. A munka megválasztása. Munka és megélhetés. Igazságos bér. Szociális biztonság. A fenntartandó világ és a fenntartható fejlődés - jog az egészséges környezethez.